Tényleg nem kellenek az új lakások?

Nem kellenek újlakások?

Valóban igaz, hogy Magyarország népessége csökken, ami elméletileg a lakásigényt is csökkentheti hosszú távon, még akkor is, ha az életstílus változása miatt szintén csökken az egy lakásban lakók száma. Az is igaz, hogy az üres lakások száma emelkedik, vagyis ha ezekbe újra lakók költöznének, akkor csökkenne a lakásigény. Fontos azonban megjegyezni, hogy sok esetben üres lakásként jelennek meg a kiadott lakások is, ez lehet részben az oka, hogy a főváros belső kerületeiben kimondottan magas ez az arány, valamint, hogy a megyeszékhelyeken is magasabb a nem lakott lakások aránya, mint a kisebb városokban. 

Szintén jelentős mennyiségű nem lakott ingatlan található a községekben. Ami összefügg a kisebb vidéki települések elnéptelenedésének trendjével, ebben az esetben ugyanis nem a bérbeadás játssza a főszerepet. A mostani urbanzizációs trend pedig a jövőben tovább folytatódhat, egyre többen szeretnének a városokba költözni, míg a kisebb települések komoly népességi problémával küzdhetnek. Éppen ezért a lakhatási igények is átalakulnak, míg a városokban plusz lakásigény mutatkozhat, addig az elnéptelenedő környékeken egyre kevesebb otthonra lehet szükség. Ezért istéves az a vélekedés mely szerint azért nem kell új lakásokat építeni, mert a meglévő nem lakott állományból fedezhető lenne a lakhatási szükséglet. Aki Győrben akar munkát vállalni, az nem fog egy kis borsodi faluba költözni, mert ott van üres ingatlan. 

A belföldi vándorlási különbözet is a fentieket támasztja alá, míg a fővárosban, Pest megyében, Vas megyében is Győr-Moson-Sopron megyében pozitív a belföldi vándorlás egyenlege, addig a többi megyéből többen költöznek el, mint ahányan beköltöznének. A legjelentősebb az elvándorlás BAZ megyében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és Hajdú-Biharban, előbbiben 2014-ben több mint 4000-rel fogyott a belföldi migráció miatt a lakosság száma, utóbbi kettőben pedig 3278-al és 2027-tel.
 

Még egy indok az újlakás-építés mellett

Szintén indokolttá teszi az újlakás-építéseket a lakásállomány avulása, a mai magyar lakásállomány köztudottan rossz állapotban van, mind műszakilag mind energetikailag szükség lenne a megújulásra. Az igaz, hogy valóban növekszik az üres ingatlanok száma, de attól, hogy egy ingatlan nem lakott, nem jelenti azt, hogy egy új család számára otthonul szolgálhat. A 2011-es népszámlálási adatok szerint a közel 500 ezer nem lakott lakásból 112 693 nem éri el még a komfortosság szintjét sem, 168 324 pedig csupán komfortos. Valójában tehát ezek nem igazán alkalmasak arra, hogy kielégítsék a növekvő lakásigényeket.

Szintén az újlakások szükségességét támasztja alá, hogy a 2011-es népszámláskor közel 300 ezer lakott lakás nem érte el még a komfortosság szintjét sem, ezeket csak óriási összegek befektetésével lehet a mai kor követelményeinek megfelelően felújítani, de hacsak nem műemlék épületről van szó, akkor jobban megérheti lebontani, és újat építeni helyette. (Egy ingatlanfelújítása ugyanis nem hogy olcsóbb, mint újat építeni, hanem akár 20 százalékkal is drágább lehet, mint egy zöldmezős fejlesztés) 

Még inkább mutatja a magyar lakásállomány helyzetét, hogy szintén a népszámlálás adatai szerint, a 1,2 millió lakott lakás csak komfortos fokozatú volt, a közel 4 milliós állományból. Természetesen ebben benne vannak a csatornázottság hiánya miatt összkomfort fokozatot nem kapható ingatlanok, de azért mindenképpen elgondolkodtató, hogy az összkomfortos ingatlanok aránya mindössze 62 százalékos. 

Forrás: portfolio.hu