Ezért kockázatos kiadni egy lakást

Mi kerüljön egy lakásbérleti szerződésbe, hogy a tulajdonosnak később ne kelljen tetemes összeget fizetnie, melyet a bérlő halmozott fel, vagy éppen a bérlő ne kerüljön az utcára a tulajdonos kénye-kedve szerint? A Napközben foglalkozott a témával.

Kifizetetlen számlák, elmaradt albérleti díj – a lakás tulajdonosa pedig futhat a pénze után, és fizetheti a gyakran százezrekre rúgó közüzemi díjakat az albérlő után annak ellenére, hogy sokan már lakásbérleti szerződést is kötnek. Sok esetben a bérlők meg is rongálják a bérelt lakást, és az sem jelent mindig teljes biztonságot, ha a tulajdonos ismerősnek adja ki az ingatlant. Az egyik pórul járt tulajdonos a bérlő által felhalmozott tetemes tartozásról is szerződést íratott, amelyben a bérlő ígéretet tett a részletfizetésre, de erre sem került sor, és hiába küldött a főbérlő ügyvéd általi fizetési meghagyást, volt bérlője ismeretlen helyre költözött, és soha nem tudta behajtani rajta a tartozását. A csalódott tulajdonos hozzátette: szerinte a lakás bérbeadással kapcsolatos rendelkezések és törvények inkább az albérlőt, mintsem a főbérlőt védik.

Kator Zoltán ügyvéd a Kossuth Rádió Napközben című műsorában arra hívta fel a figyelmet, hogy a bérleti szerződésben legyenek benne az alapvető jellemzők: világosnak kell lennie mi a bérlet tárgya, ki kivel, milyen időszakra, milyen összegre szerződik, mik a bérleti díj megfizetésének biztosítékai, tisztázni kell, hogy a közüzemi szerződéseket átíratják-e a bérlő nevére, van-e felmondási idő, és hogyan lehet egyik vagy másik félnek felbontania a szerződést.

Ha közjegyző előtt kötik meg a bérleti szerződést, amiért egyhavi bérleti díjnak megfelelő összeget kell kifizetni, akkor a közjegyző a rendőrség segítségét kérheti, és három napon belül el kell költöznie a bérlőnek. Parti Tamás, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke hozzátette: a közjegyzői okirat valóban sok esetben megfelelő segítség, ha a bérlő nem hagyja el önként az ingatlant a bérleti szerződés megszűnésekor vagy ha fizetési hátralékba kerül. Hangsúlyozta: nem szükséges az egész bérleti szerződést közjegyzői okiratba foglalni, az is elég, ha a bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződés bizonyos részeit közokiratban megerősíti, mint például azt, hogy a szerződés megszűnése esetén kiköltözési kötelezettséget vállal, vagy hogy a megállapított bérleti díjat a szerződésben meghatározott időben pontosan megfizeti.

Ha a bérlő a szerződés lejártakor nem hagyja el az ingatlant, a bérbeadó közvetlen bírósági végrehajtást kezdeményezhet, tehát olyan irat van a kezében, amely bizonyos szempontból egy jogerős ítéletnek felel meg.

A végrehajtó teszi meg a szükséges lépéseket a kiköltöztetésre, vagy az elmaradt bérleti díj behajtására. Kator Zoltán ügyvéd hozzátette: a jogerős határozatot sem biztos, hogy minden esetben végre lehet hajtani.

Teljes körű, százszázalékos megoldás sajnos nincsen. Ha valaki csalni akar, akkor még mindig talál a piacon olyan bérbeadót, aki nem kéri tőle közjegyzői okirat aláírását, foglalta össze tapasztalatait az ügyvéd.

forrás:Híradó.hu